A Tripammer-fa története

Tripammer Károly volt Pécs első erdőmestere, városi erdőtiszt. 1872-1926. között élt. Nevéhez fűződik a mecseki erdőgazdaság kezdeti, talán legnehezebb időszaka. Ő valósította meg a mecseki irtások helyén az első előnevelő csemetekerteket. Sokat tett a Mecsek erdészeti, és turistaútjainak, kiépítéséért. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja volt. Ő tervezte 1903-ban a Mecseknádasdi községi malmot is. Életének 55-ik évében hunyt el.  Az emlékére bekerített és táblával ellátott öreg kocsányos tölgy a hetvenes évek elején egy viharban derékba tört, és elpusztult. Az emlék továbbörökítésére az erdészet egy közelében álló fiatal kocsányostölgyet jelölt ki. Fakerítéssel körbe vette, és egy emléktáblát helyezett fel rá Tripammer-fa felirattal.

Kocsányos tölgy

A magányos fák koronája magasan boltozatos és széles, félgömb, illetve gömb alakú, csaknem a törzsig visszazárt, tömött és egyenletesen leveles. Ágrendszere feltörekvő, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű. A fiatal fák kérge még sima, később finom barázdák jelennek meg rajta, és ezek mély repedésekké fejlődnek, miközben színe közép szürkéről sötétszürkére vált. Zöldes-barna, kissé viaszos fényű vesszői kopaszok. Rügyei eleinte gömbölydedek, majd kihegyesednek.

Levelei kopaszok vagy csillagszőrösek, a levéllemeze visszás-tojásdad, a levélalap két fülcimpa alakban végződik. A levelek rövid nyelűek, majdnem nyél nélküliek (2–6 mm), szinte ülők. A levéllemez tagolt, a tagoltság mértéke a lemez csúcsától a válla felé haladva nő, karéjostól egészen az osztottig. A levélszél ép.

A pikkelyes, csészeszerű kupacsban fejlődő makkok hosszú nyél végén nőnek. Ez a nyél a kocsány; erről kapta a nevét a faj. 

Összeállította: Baumann József

Hely: