Szállás és étkezés

A programokra érkező vendégek elszállásolása, étkeztetése nem kis feladatot jelentett a városnak. A szállodák, panziók közegészségügyi követelményeit rendeletek szabályozták, s ezek betartását az iparhatóságnak kellett rendszeresen ellenőriznie. Ha szabálytalanságot észleltek és a tulajdonos nem javította ki a hibát határidőre, pénzbírságot kellett fizetnie. Szerencsés módon fennmaradt az említett irat együttesben egy a város által kezdeményezett 1935. évi felmérés dokumentációja, valamint egy 1937. évi vendéglátóhely lista, amelyek képet adnak a 60-70 évvel ezelőtti pécsi „fogadóiparról”. A városban abban az időben 9 szállodát és 21 éttermet-kávéházat tartottak számon. (Szállodák: Excelsior szálloda, Nádor szálloda, Arany Hajó szálloda, Baranya szálló, Vadászkürt fogadó, Vasúti fogadó és vendéglő, Dömörkapu-Menedékház, Mecsek Szálló (más néven Mecseki Üdülőszálló), Pannonia szálloda. Éttermek-kávéházak: Vasúti étterem, Ipartestületi étterem, Hungária (Secessió) kávéház, Nádor étterem és kávéház, Pannonia pince, Korzó étterem és kávéház, Faubl vendéglő, a Belvárosi Katolikus Kör étterme, Nick söröző, Kioszk étterem és söröző, Tettye vendéglő, István pince, Virágcsokor étterem, a Budai Külvárosi Katolikus Kör étterme, Katolikus Legényegylet étterme, Máté Antal étterem, Vasutas Otthon étterem, Polgári Kaszinó étterem, Radócsay vendéglő, Bagolyvár, Zrínyi borozó.)

A vendégeket egy- és kétágyas szobák várták, ezek egy részében volt külön fürdőszoba és folyóvíz is (pl. a Dömörkapu Menedékházban csak hideg, a Nádor szállodában hideg-meleg folyóvíz). A szállodákban központi gőzfűtés volt (kivéve a Menedékházat, ahol szén- és fafűtés biztosította a kellemes meleget.) A kiszolgáló személyzet szinte kivétel nélkül beszélt németül, sok helyütt más nyelveken is (pl. angolul, franciául, lengyelül, olaszul vagy horvátul). A legtöbb idegen nyelven a Menedékházban beszéltek. Néhány helyen (Excelsior, Menedékház) tankoló hely és ingyenesen igénybe vehető garázs is működött, a többi szálláshelyet igénybe vevő autós több helyen is parkírozhatott a városban, így pl. a Széchenyi téren, valamint Mestrits Jenő Belvárosi Garázsában (a Munkácsy Mihály utcában), és a Club Garázsban (a Mailáth utcában). Ismerjük hét szálloda napi fogadóképességét is: Baranya szálló 20 fő, Pannonia szálloda 100-130 fő, Excelsior szálloda 50 fő, Nádor szálloda 135 fő, Arany Hajó szálloda 45 fő, Menedékház 30 fő, Vasúti fogadó 20 fő. A hét helyszínen összesen 430-an tudtak naponta megszállni. Viszont ezek a szálláshelyek naponta 1200-1300 főt tudtak étkeztetni is. Az árak változóak voltak, pl. az Excelsior-ban egy másodrendű udvari, egyágyas szoba 3 pengőbe, egy elsőrendű utcai egyágyas szoba 4 pengőbe (az ugyanilyen minősítésű kétágyas 7 pengőbe) került. Egy háromfogásos ebédért a Menedékházban és a Korzóban 2 pengőt, a Virágcsokor étteremben 1 pengő 80-at számoltak fel, viszont a Mecsek szállóban 2 pengőért négy fogással várták a vendéget. Az Ünnepi Játékokra érkező boldog szelvénytulajdonosok kedvezményesen étkezhettek, nekik csak letéphető kis szelvénylapjukat kellett leadniuk. (Ezeket aztán két napon belül az idegenforgalmi iroda készpénzben, vagy átutalással térítette meg a vendéglátó egységeknek.)
 
Különösen érdekes az 1936. évi Missa Sollemnis előadások előkészítő munkái során keletkezett levél, amelyet az idegenforgalmi iroda a szállótulajdonosokhoz intézett. Ebben utasítják a „mélyen tisztelt címzetteket”, hogy még most, idejében ellenőrizzék az esetleges hiányosságokat, hogy júniusra a vendégeket kifogástalanul tiszta, rendezett, kulturált, a szabályoknak megfelelő helyszíneken tudják majd fogadni. Felhívják a figyelmet a vendégekkel szembeni pontosság, figyelmesség és udvariasság fontosságára, a türelmes és készséges útbaigazításra. Kérik, legyenek mindenben a vendégek segítségére, de úgy, hogy azt ne érezzék tolakodásnak. „Fel sem tételezzük azt, hogy vendéglátóiparunk az ünnepi hetet árdrágításra használja fel”-olvashatjuk a levélben, felhívva a figyelmet az esetleges túlkapások elkerülésére, nehogy a védtelen vendégek károsodást szenvedjenek. Aztán hosszasan részletezi az iroda vezetője, mi mindennek kell tisztának, kifogástalannak lennie a szálláshelyeken a toalettektől az ágymatracok pamutgomb varratain keresztül a kárpitozott bútorok zsinórozásán át a képkampókig! Mit tehetünk még hozzá mindehhez? Egy fontos tényt: a város e nagy rendezvényére özönlő látogatók szállásigényét a helyi szállodák nem tudták volna kielégíteni, ezért a kollégiumokban (Szent Mór és Nagy Lajos Kollégium, ill. Diákszálló), valamint városi polgárok bevonásával magánházaknál is biztosítottak számos –fizetővendég– szálláshelyet. A vendéglátóhelyek éttermi kínálatából is szeretnénk egy példát említeni: 1936-ban a reggeli menü lehetett tejeskávé, vagy tea, vagy csokoládé, vagy kakaó vajjal, mézzel és dzsemmel, vagy két tojással és két péksüteménnyel. Ebédre leves, sült, körítés, saláta, tészta vagy gyümölcs vagy sajt vagy kávé járt, uzsonnára kávé vagy tea vagy fagylalt volt egy süteménnyel, vacsorára pedig sült, körítés, saláta, és tészta vagy gyümölcs vagy sajt vagy feketekávé.

Kapcsolódó GALÉRIA