Múzeumi írások

PADLÁS – Helytörténeti Műhely: BÁLOK

Csatolmány: 

Karácsonyi üdvözlet

Kedves Múzeumi Túrázók!

Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikeres, boldog új esztendőt kívánunk!

Rónaky Gizella és Pásztor Andrea

Csatolmány: 

PADLÁS – Helytörténeti Műhely: PIUS KOLLÉGIUM

Várostörténeti Múzeum (Felsőmalom utca 9.)  2012. december 20. 17:00     Előadások:   Oktatás és városfejlődés Pécsett a dualizmus korában  Pásztor Andrea, történész-muzeológus,  Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztály (20 perc)    Nevelés a pécsi jezsuita Pius Internátusban az 1910-es években  Somodi Imre, tudományos segédmunkatárs,  Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola (20 perc)    A Pius Kollégium államosítása  Dr.
Csatolmány: 

PADLÁS - Helytörténeti Műhely

A múzeumi gyűjtemény: tárgyak, dokumentumok sokasága. Mi az ami rendszerezi, összeköti őket? Egy-egy történet. És mi az, ami minket ezekhez a tárgyakhoz (és rajtuk keresztül egymáshoz) köt? Lakóhelyünk története. A Helytörténeti Műhelyben ezeket a történeteket több szempontból vesszük górcső alá. És mert múlt, jelen és jövő egymás nélkül nem létezik, történeteinket a jelenig - néha azon is túl - követjük nyomon. 

PADLÁS - Helytörténeti Műhely című sorozatunkat havi rendszerességgel tartjuk. Várjuk témajavaslataikat, észrevételeiket a program weboldalán, ami ideiglenesen ezen a címen található:http://www.smartcode.hu/bamu/index.php?s=1&id=36

<--break->

Csatolmány: 

Az eltűnt falu története

Az 1970-es évek elején az országos sajtót is bejárta a hír, és a közvéleményt is élénken foglalkoztatta Gyűrűfű, egy kis baranyai falu kihalásának esete, felhívván mindenki figyelmét a pusztuló aprófalvak világára. Gyűrűfűt azonban megelőzte egy másik, közelében fekvő apró település, Petőcz eltűnése.
Csatolmány: 

1000 éves gesztenyefa védetté nyilvánítása Pécsbányatelepen

Leírás

A polgármester kérésére 1909-ben elkezdték a körzetben lévő természeti értékek összeírását. Ennek során védendő természeti emléknek minősítették a pécsbányatelepi 1000 éves gesztenyefát.

B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története 1891-2002. Pécs, 2002. 63. o.

Babás szerkövek

A Nyugati-Mecsekben, Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy déli oldalában találhatók a lepényszerűen rétegződött, bizarr alakú sziklák, amelyek összecementeződött kovasavas kavicsrétegekből képződtek. 

Karádi Sándor – Dr. Oppe Sándor (szerk.): Mecsek és környéke útikalauz. Budapest, 1979. 376. o.

Népmonda

Bertalan-szikla

A Misina lejtőpihenőjénél, a Dömörkaputól dél-keletre magasodó mészkőszikla, a Gyükés földterület felső szélén. Szép a kilátás róla a Keleti-Mecsekre és a pécsi szénmedencére.

Karádi Sándor – Dr. Oppe Sándor (szerk.): Mecsek és környéke útikalauz. Budapest, 1979. 377. o.

Etimológia

A Bertalan-kápolnáról kapta a nevét a szikla és a kilátó. A barokk kápolna 1749-ben épült egy ott lakó remete kezdeményezésére. Műemlék jellegű. Régen híres búcsújáró hely volt. A kápolnához sokan elzarándokoltak a közeli falvakból Bertalan napján. A Bertalan nevet valószínűleg a burgundiai Gros családból származó Bertalan pécsi püspök (1219-1251) után kapta.

Pesti János: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004, Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány. 20-21. o.

Kapcsolódó múzeumi kép:

Bertalan-sziklai kilátó

Dömörkapu

A Közép-Mecsek hegységben található 402 méter tengerszint feletti magasságban. Több túraútvonal találkozási pontja. A Misina délkeleti lejtő­pi­henője. Autóbuszvégállomás, itt található a Ptacek pihenő, a mecseki úttörővasút végállomása és a mecseki vidámpark. A közeli Bertalan-sziklán áll a Flóra-pihenő.

Karádi Sándor – Dr. Oppe Sándor (szerk.): Mecsek és környéke útikalauz. Budapest, 1979. 380. o.

 

Emil pihenő

Bokor Emil (1865-1918) volt kórházi főorvos emlékére épített turistapihenő a Mandulással szemben, mely ma a Mecseki Camping területén áll. Bokor Emil a Mecsek Egyesület választmányi tagja volt, rendszeresen túrázott. A pihenőt 1919 nyarán avatták fel.